Jubileumi szélcsend …
A Jubileum évében, mint ha átengedtük volna a terepet a többieknek
– akik többé-kevésbé hivatásból, részben magán- és közösségi buzgalomból
megszervezték programjaikat, kikeltek magukból és emlékezetes élményekben
részesítettek bennünket. Mindenki el volt foglalva saját magával,
olyannyira, hogy újdonságokra, mint a kajatai találkozókra nem futotta
az időnkből és lehetőségeinkből – bármennyire a Jubileum szelleme szerintiek.
Új fejlemények tanúi is lehettünk – bár a messze Zemplénből még nem
látom világosan a jelentősségüket: például az újonnan megszervezett Ökumenikus
Ifjúsági Iroda a Petőfi csarnokban közös találkozót rendezett, mely az
elbeszélések szerint nagyon szépen sikerült. Jómagam szinte az utolsó pillanatban
értesültem róla, és sokáig fogalmam sem volt, kicsoda-micsoda ez az Iroda,
mert az e-miljeimre válasz nem érkezett. Valamelyik napon rátaláltam egy
telefonszámra, és pár percig tudtam beszélni az egyik új, részidős munkatársukkal.
Arról is értesültem, hogy a www.kereszteny.hu portál létrehozásában szerepet
vállalna az iroda. A HÁLÓ-val kapcsolatban az átköltözött Darvas László
buzdítása tartja bennem a lelket, hogy legyek türelemmel, adott esetben
újra és újra próbálkozzék. Biztos megéri, ha majd arra kerül a sor, hogy
egyfajta munkakapcsolatba kerülünk. Elméletben nagyon szép kezdeményezésnek
tűnik, a találkozók is biztos azok, csak hogy valamiért annyira zártkörű
egy társaságnak tűnik néha, vagy nem is tudom, nincs kifelé ható ereje,
látszólag. Bertalan testvér egyébként valami görögkatolikus csatornán meghívást
kapott a pannonhalmi HÁLÓ találkozóra, amire el is ment, de egyelőre ez
sem hozott közelebb egy tartós kapcsolathoz.
Magamra nézve azt is kell mondanom, hogy nem állt volna módomban komolyabban
bekapcsolódni bármi nemű munkába, hiszen nem futotta volna rá se időmből,
se erőmből. Viszont arra gondolok, ha esetleg többen összefognánk, együtt
akár komolyan is el tudnánk magunkat kötelezni…
Hatósági kiskálváriám ...
Sajnos a hatóságokkal vívogattam azt az értelmetlen szélmalomharcot,
ami most már lassan a múlté (reméljük!) Szerintem már kölcsönösen unhattuk
egymást, talán meg is bánták Miskolcon, hogy kora tavaly a tartózkodásimat
nem hosszabbították meg, hivatkozva egy formális hibára. Ezt követően majd’
fél esztendőn keresztül kéthetente személyesen be kellett fáradnom, hogy
egy fecni papírt hosszabbítassak meg, miközben Budapesten a BM-ben ráértek
elbírálni a fellebbezésemet – s ahogy az eljárás végén kiderült, érdemben
figyelembe sem vették. A szomorú lényeg, hogy időm mintegy negyedét az
értelmetlen ügyintézés és utazás felfalta, nem beszélve a bizonytalanságról
és egyéb hátrányos következményekről. Hónapokon át azt sem tudtam, mi lesz
a jövő héten. Ezzel együtt az elmúlt öt év során kb. másfél éves munkaidőm
füstbe szállt a bürokrácia oltárán. S akkor még nem szóltam a mások által
is tapasztalt jelenségről, hogy aki becsületesen adózik és járulékot fizet,
munka gyümölcsét csak töredékében kapja kézhez – illetve valami formahibából
előbb-utóbb feltétlenül kötelet fonnak neki. Sajnos az én esetemben (is)
csak azt tudom megállapítani, hogy senkinek az érdekében nem állhat a dolog,
hisz’ az a néhány tízezer illetékbélyeg semmi cím alatt nem fedezheti még
csak a több száz órányi munkaidő költségét sem, amit rám pazaroltak – ahogy
lassan-lassan kiszivárog, feltehetőleg azért, mert valakiknek a logikájával
nem akart fért össze, hogy valaki önkéntesen jönne el Svájcból Kelet-Magyarországra,
ráadásul jól is érzi magát. Az az egyén csak gyanús lehet, itt valami nem
stimmel. Fülem hallatára az egyik rendőr negyedórán át regélte a másiknak:
„Annak mázlija van, hogy jogállamban vagyunk, különben már rég máglyán
égették volna. … Kaptunk olyan értesítést, hogy szélhámos, de idővel kiderült,
hogy komolyan gondolja ez a gyerek. … Az egyik kollégának azt mondta, hogy
az Isten küldte oda.” Miután letette a kagylót, megcáfoltam az utolsó állítást
– bár közöttünk szólva, valami csak lehet a dologban. :-) Azt mondtam,
hogy tudtommal saját két lábam vitt Kajatára. Azzal búcsúzott: „Ugye, magát
a Jóisten küldött, nem így van?”
A haza becsületére mondhatom, hogy utoljára a Közigazgatási Hivatalban,
de az APEH-nél és a Megyei Munkaügyi Központban is nagyon értelmes és segítőkész
tisztviselőkkel volt dolgom – sajnos a letelepedésre nézve későn csak,
amikor már nem tudtak érdemben segíteni. Az előbbi hivatalban is először
amolyan öntelt „libákkal” futottam össze, akik csak úgy lerázták az embert
– miután a folyosón három órán keresztül erdélyi testvéreink hivatali kálváriáit
mesélték. Írásos beadványomra négy hónap múlva jött válasz, mire betelefonáltam.
Ezt követően még a hivatalvezető személyesen is törődött velem, akiben
jogtisztelő, emberbarát személyiséget megismerhettem. (Mellesleg éppen
ő adta át Kajatán a millenniumi zászlót, de ez alkalommal nem találkoztunk
személyesen.) Általában véve, ahol már ismernek, ott jobban mennek a dolgok,
idővel szót értünk (pl. munkaügyi központ).
Előttünk kajata …
1. A hosszú távú jövő: a Mennyek
Országa és szolgálata. Azt hiszem, többnyire mindenki tisztában azzal,
hogy ez mit jelenthet a mi konkrét helyzetünkben. Céljainkat minden bizonnyal
még jobban tudjuk megfogalmazni és kommunikálni, de aki csak ismer és aki
követi Jézust, nem fog félre érteni se engem, sem a közösség szándékait.
2. A középső távú jövőről a következő
követben, valamint a kajata@kereszteny.hu levelezőlistán lesz szó. Remélem,
nemsokára meg tudjuk jeleníteni a 01/2 sz. „rendes” követet, mely ki lesz
nyomtatva és szélesebb körben terjeszthető.
3. A rövid távú jövő: nekem be
kell fejeznem és tovább kell vinnem, jó kezekbe kell átadnom, amit kezdtem
a vállalkozások terén. A tábori szezon augusztusra korlátozik. Aki
Kajatán meg szeretne látogatni, megteheti első sorban augusztus 6 és 16
között, valamint aug. 17-25 a Zempléni Művészeti Napok alkalmából. Valószínűleg
még egy-két túratábor, vagy túrahétvége is lesz akkortájt, és egy-két táborra
elmehetek, amelybe hívnak. Máskor is lehet jönni, de értékelném az előzetes
bejelentkezést, és mostanában alkalmazkodni kell bokros teendőimhez. Hétköznap
hajnaltól estig dolgoznom kell.
Azt hiszem, per pillanat ennyi elég. Kérdésekre szívesen válaszolok.
Sok szeretettel:
-ban István
testvéretek (a régi)
Ui.: Ezzel a számmal hálát adok 25 éves paptestvéreinkért és imádkozom szolgálatuk második fele szándékára.
Izajás 26,7-9.12.16-19
CSAK
(Füle Lajostól)
A kicsi kígyó is halálra marhat,
a kicsi vétek is tönkre tehet.
A bűn fölött nincs és nem lesz hatalmad,
szabadulnod csak KRISZTUSBAN lehet!
„…de tettem-e bármit is, hogy Jézus második eljövetele egy mennyországra felkészült világot találjon?” (Szentmihályi Szabó Péter)
A Salamon-szigetek kormánya és az Egyház meghívására Jan Paulssen adventista egyházfő lelkipásztori látogatásra utazott a szigetországba, hogy segítsen véget vetni a polgárháborúnak. A főváros, Honiara központi parkjában tartott február 18-i istentiszteleten, valamint egy élő rádióadás során felszólította a lakósságot, hogy szolgáltassák be fegyvereiket, s hogy a keresztények hassanak környezetükre. Kitért az igazságszolgáltatás, valamint a szociális igazságosság kérdéskörére is. A kéthetes térségbeli körúton levő egyházfő három napon át meglátogatta az embereket és az egyházi intézményeket, valamint találkozott a többi vallási vezetőkkel. Az Egyház személyiségei sikeres diplomáciai lépéseket kezdeményeztek a nemzetiségek közti fegyveres összeütközés megfékezéséhez. (Forrás: Adventist News Network - ANN)
“Végig a kereszt útján, hátunkon cipelve a szót. Ezer éve járjuk a Magyar Passiót.” (Koltay Gergő)
Megtudtuk, hogy a háborús helyzet következtében a Szabadkai Egyházmegye 120 r. kat. plébániájának fele nincs betöltve. (Felénk miféle háború zúdul?) Új Ember (újember)
Szeged (hivatalosan is), azután Pécs, Veszprém, Hatvan, Balmazújváros, .... sőt az Aggteleki Nemzeti Park is csatlakozott az Európai Unió által támogatott, „A városban, de a kocsim nélkül” (In town, without my car) jelmondatú kezdeményezéshez: e városokban, e pénteki napon autó helyett inkább gyalogolnak, vagy kerékpárral utaznak, vagy tömegközlekednek (ingyen!) az emberek. (BringaHírek)
1985-ben az összes létező minisztériumnak mindössze 46 db szolgálati autója volt, amiben 6 db Mercedes volt, a többi pedig Volga és Lada valamint Polski Fiat 1500-as. Ma csak az Orbán-Stumpf féle Miniszterelnöki Hivatalnak 278 db autója van, többségében Mercedes és Audi. Az idén eddig 27 db autót amortizáltak le, és 178 db autót cseréltek vadonatújra. (Kálló Róbert <kopja@emitel.hu>, a „Siker” drótposta-újságban)
Az ENSZ főtitkára, Kofi Annan felhívást intézett a világ egyik tüdejének számító közép-afrikai őserdők védelmében. A világszervezet beszámolója szerint „hiányos a térségben az intézményi hálózat és a törvény betartatása, ami viszont kedvez az illegális kereskedelemnek. … A térségbeli kormányok anyagi kerete az erdei élettér megóvását és a fenntartható gazdálkodást elősegítő tervezetek pénzeléséhez nagyon korlátozott. Továbbá nehezítik a helyzetet a bonyolult hivatali eljárások és a hiányos együttműködés. Azon tényezők összefogva lassan alapjaiban megfenyegetik a délszaki őserdőt, miután a fenntarthatatlan erdőgazdálkodási gyakorlatnak nem szabnak határt. Válaszul, a Főtitkár javasolja, hogy a vidéki lakosságnak és a magánvállalkozóknak nagyobb teret engedjenek az erdőgazdálkodásban, amellett, hogy hatékonyabban intézkedjenek a törvénytelen irtással és az orvvadászattal szemben.” A nemzetközi társaságok közreműködésével végrehajtott rablógazdálkodás nem csak a bioszférára bír romboló hatással, hanem a helyi és a globális időjárást is rendkívül kedvezőtlen hat. Matthew Bediako, az Adventista Világegyház főtitkára (aki egyben Kofi Annan honfitársa) tolmácsolta az Egyetemes Zsinat támogatását az ENSZ felhívása mellett. „Egyházunk nagyon komolyan veszi keresztény felelősségét földünkért és kincseiért,” nyilatkozott. „A természettel való visszaélés, a teremtés rombolása az emberiség egyik alapvető gondja, mellyel birkóznunk kell. Figyelmünk nem csak az emberiség lelki felemelésére irányul, az emberek testi és anyagi szükségleteivel is törődünk. A környezeti pusztítás pedig csak növeli a szegénységet és a nyomort. … Nigériától egészen Szenegálig a nemzetközi fakitermelő társaságok már gyakorlatilag végeztek az őserdővel.” Az ADRA egyházi segélyszervezet 32 ezer térségbeli kisgazdákkal karöltve több, mint 11 millió fát ültetett a kilencvenes évek során. - Még a Zsinat előtt a norvég Jan Paulsen, a Világegyház főpüspöke hivatalosan látogatott Ghánába, Annan és Bediako hazájába. (ANN)
Az Adventista Egyház Egyetemes Zsinata ötévenkénti teljes ülése
során nem csak a belső ügyekkel, törvénykezéssel és a választásokkal foglalkoznak
a legfőbb grémiumok, hanem rendszerint az Egyház stratégiájáról a világ
nagy gondjaival szemben tanácskoznak és nyilatkoznak. Választ kerestek
azokra a gondokra is, melyek az Egyház a világ több részén bekövetkezett
rohamos növekedése során mutatkoznak. Így több ezer templom építéséről
kell gondoskodni, nem is beszélve a csatlakozó emberek egyéni lelki gondozásáról,
a paphiányról és a laikus munkatársak hatékonyabb befoglalásáról. A nyilatkozatok
közül kettőre térnék ki.
A.) NYILATKOZAT A VALLÁSSZABADSÁGRÓL, AZ EVANGÉLIZÁCIÓRÓL ÉS A PROZELITIZMUSRÓL.
A főpüspöki sajtókonferencián kívül ez utóbbi keltett a legtöbb figyelmet
a sajtó körében. A dokumentum úgy hangzik, hogy „a vallás terjesztése nem
csak emberi jog, hanem örömteli kötelesség, mely isteni küldetésen alapul.”
Kifejti, hogy a „prozelitizmus” fogalom az évekkel negatív fogalommá vált,
amiért az emberek gyakran kényszerrel hozzák összefüggésbe. „Az adventisták
egyértelműen elítélik az ilyen módszereket.” A nyilatkozat minden egyháztagot
sürgeti, hogy kerüljenek „olyan kifejezéseket, melyek sértőek más vallási
közösségek részére. Nem szabad olyan kijelentéseket tenni, melyek nem igazak,
vagy alkalmas más vallások gúnyolására.”
B.) NYILATKOZAT A GYEREKEK JÓLÉTÉRŐL ÉS ÉRTÉKÉRŐL. Az ENSZ 1989
évi gyermekjogi egyezményét követve az Egyház öt kritikus területet jelölt
meg a gyermekek védelme érdekében: szegénység, analfabetizmus, hiányos
egészségügyi ellátás, kizsákmányolás, és erőszakkal szembeni védtelenség.
Ezen túl az Egyház hét gyermekjogot állapított meg:
1. A szerető és szilárd alapú családra való jog, ahol biztonságban
és zaklatásmentesen élhetnek.
2. A megfelelő élelmezésre, ruházatra és otthonra való jog.
3. A működő egészségügyi ellátásra való jog.
4. Olyan nevelésre való jog, mely felkészíti a gyermeket a pozitív
társadalmi szerepvállalásra, annak révén, hogy fejleszti személyes tehetségét
és biztosítja önállóságát.
5. A vallási és erkölcsi nevelésre való jog, otthon és a templomban
egyaránt.
6. A hátrányos megkülönböztetéssel és a kizsákmányolással szembeni
védelemre való jog.
7. A személyiségre, a tiszteletre és az önkiteljesülésre való jog.
(ANN)
A román hadsereg reformja létszámleépítéssel jár, eközben a bukaresti
védelmi minisztérium a Székelyföldön állomásozó katonák számát növelné.
… A helyi magyar lakosság gyanítja, hogy az intézkedés hátterében az a
szándék áll, hogy a térség etnikai összetételén a románok javára változtassanak,
a telepítési terv keretében.
Székelyudvarhelyi látogatása alkalmából a román védelmi miniszter
nyilatkozott, hogy a költségvetésben pénzeszközöket elkülönítenek a Hargita
és Kovászna megyében szolgáló hivatásos katonák házai megvételéhez. A helyi
lakosok szerint a városban élő román családok többségét a karhatalmi szervezetek
telepítették oda. … A magyar pártnak, az RMDSZ-nek – kormányzati szerepvállalása
ellenére – nincs képviselője a hadsereget és a rendőrséget ellenőrző minisztériumokban.
Ez idáig a párt hivatalos tiltakozása a katonai személyzet Székelyföldön
történő betelepítésével szemben nem vezetett eredményhez.
(Forrás: BBC Monitoring)
„A Kolozsvárhoz legközelebb eső szórványgyülekezet a nádaskóródi: a gyülekezet egy – az egyház telkén lakó – családból áll, mely azért magyar és református, mert ott lakik, különben katolikus vallású a család minden tagja, földbérlőként viszont reformátusok, ezenkívül gyakorló pünkösdisták és nemzetiségük szerint színtiszta románok. Aki ezt követni tudja, az előtt elismerésem.” (Vetési László - Romániai Magyar Szó)
Világegyházak vezetőinek béketalálkozója az ENSZ székhelyén. - Augusztus végén New Yorkban, az ENSZ székhelyén megnyitották a világegyházak vezetőinek eddigi legnagyobb találkozóját: a "millenniumi béke világcsúcsot". Több mint 15 világvallás legfőbb méltóságai gyűltek össze és tanácskoztak négy napon keresztül. Az ezernél is több pap -- keresztények, zsidók, mozlimok, buddhisták, hinduk, szikhek, sintoisták, animisták, bahai-követők és egy sor egyéb hitfelekezet képviselői -- először találkoztak egymással ilyen hatalmas méretű rendezvény keretében, amelynek célja, hogy a legkülönfélébb felekezetek áldásukat adják az ENSZ békeerőfeszítéseire. A konferencián megvitatták, hogy a vallások milyen szerepet játszhatnak a viszályok megelőzésében és csillapításában, a béke fenntartásában. A 90 országból érkezett papok külön műhelyekben foglalkoznak a vallásnak a konfliktusmegoldásban jutó szerepével a Balkánon, Oroszországban, Közép-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten. Az eseményre azonban még a hétfői patetikus megnyitó előtt ráborult a politika árnya: kínai nyomásra ugyanis nem hívták meg New Yorkba Tibet száműzetésben élő vallási vezetőjét, a Nobel-díjas dalai lámát. A vallási világtalálkozó résztvevői a békéről, a szegénységről és a környezetről szóló nyilatkozatot fogadtak el, ezen kívül létrehoztak egy az ENSZ mellé rendelt vallási vezetőkből álló testületet, amely a viszályok megelőzése és békés rendezése terén lesz hivatott tanácsadó szerepet betölteni. A vallásgyakorlás szabadságáért szállt síkra New Yorkban a világegyházak vezetőinek "millenniumi béke" elnevezésű csúcstalálkozóján Kofi Annan ENSZ-főtitkár, aki egyben elítélte azokat a rendszereket, amelyek üldözik a hívőket. Annan beszédében hangsúlyozta, hogy alapvető emberi jog a vallásszabadság: a vallás gyakorlása, a kultikus helyek létrehozása és fenntartása, a vallás oktatása, az egyházi ünnepek megtartása és a saját vallási vezetők megválasztása. … Annan beszédében került minden közvetlen utalást a dalai láma távolmaradására. (Forrás: MTI)
Több száz keresztény fiatal vett részt a sydneyi olimpia alkalmából szervezett „Több, mint arany” elnevezésű kezdeményezésben. Az adventista ifjúság és egy ökumenikus szervezet, a Quest Australia szervezésében ételt és irodalmat osztottak szét, utcai programokat rendeztek, ingyen eü. szűrővizsgálatot kínáltak az egyházi szűrőbuszban, és sátras kávéházat üzemeltettek. A Quest olimpiai kezdeményezése alkalmából az adventista Signs (Idők Jelei) magazin különszámát százezer példányban nyomtatták ki. A különszám Krisztust bemutatja az embereknek, témai között szerepelt az életmód, a szombat és a keresztség jelentősége is. A keresztény fiatalok kis csoportokban a város különféle helyszínein szolgáltak. (Forrás: ANN)
Keresztény Ifjúsági Találkozót rendezett a magyar katolikus, református és evangélikus egyház október 21-én Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda által szervezett fesztiválnak a célja, hogy a történelmi egyházak fiatalsága közösen ünnepelje meg Magyarország millenniumát és Krisztus két ezredéves közösségét. (Metro)
„Olyanok vagyunk, mint kis szigetek az óceánban, a vihar körülöttünk tombol. A mi házaink, mint erődök a tengerben. Nincs senkise olyan nagy, mint akit magányos őrhelyre állítottak." (Charles Peguy)
PIRSCOV, ROMÁNIA - Az Adventista Egyház egyik templomának megrongálása a "vallásszabadság megháborításának" minősül, nyilatkozott Viorel Dima, a Romániai Adventista Egyház Vallásszabadsági Osztályának vezetője. A kárt, mely ismeretlen tettesek számlájára írható, május 25-én az istentiszteletre érkező hívek észlelték. A támadók egy betört ablakon át jutottak az épületbe, ahol folytatták romboló munkájukat. Az ablakokat, az üvegajtókat és a keresztelő medencét védő üvegtáblát mind összezúzták. Az orgonát felborították és használhatatlanná tették, a faszekrényt, a kanapékat és a székeket tönkretették, a világítást is megkárosították. A lépcső korlátját lerántották és a szószéket földre borították. Egy cementzsák tartalmát a templomban végigszórták. A falon talált vérnyomok feltételezhetően a vandáloké. Az Evenimentul Zilei újság jelentése szerint a Buzau-i kerület rendőrkapitányság helyettes parancsnoka az incidenst a helyi vallási feszültségek okozta "bosszútámadásnak" minősítette. Dima az eseményt előítéletek nélkül szemlélné, de fenntartja nézetét, mely szerint a megtörténtek figyelmeztetül szolgálnak, hogy még sok teendő akad a felekezetek közötti összhang megteremtése és vallásszabadság előrehaladása terén. "Amíg a nyomozás nem fejeződik be és a tettesek sem kerülnek kézre, nehéz bármit is mondani az incidenst kiváltó okokról," mondta Dima. "A megtörténteket arra késztetnek minket, hogy komolyabban dolgozzunk az ország ezen a részén a vallási légkör javításáért. - Romániában a felekezetek közti kapcsolatok jónak minősíthetők, és örülünk a megértés pozitív légkörének, valamint a vallási jogok és szabadságok tiszteletben tartásának," tette hozzá. "Az Adventista Egyház hazánkban széles ismertségre tesz szert, a helyi hatósági szervekkel, valamint a többi egyház vezetőivel jó kapcsolatokat fejlesztett ki. A Buzau-i kerületben időnként már megtapasztaltuk a vallási türelmetlenség bizonyos fokú megnyilvánulását, de ilyen szinten még sohasem." – Az egyik bukaresti Adventista egyházközség szintén ellenséges érzelmek kitörésének szenvedő alanya lett, melyek folytán betört ablakok törmelékeit, állatok tetemeit és szemetet dobtak be az egyház tulajdonába. Ezt megelőzően egy helyi pap az adventista egyházközség épületének lerombolása mellett szónokolt. (Forrás: ANN/AdventInfo)
A Magyar Karitász munkatársakat keres a nyári időszakra az árvíz helyszínén működő kirendeltségükre. Info: Adányi László <adanyi@caritas.org.hu>
Az Adventista Egyház vezetői aggodalmuknak adtak hangot a volt Szovjetunió közép-ázsiai utódállamaiban tapasztalható, növekvő vallási türelmetlenség és üldözés láttán. A vezetők reagáltak két bombatámadás hírére a tadzsik fővárosban, Dusanbén. Dr. John Graz, a Világegyház közügyekért és vallásszabadságért felelős titkára szerint a támadás „az egyik szélsőséges csoport figyelmeztetése lehet, melynek révén magukra hívják fel a figyelmet.” Az egyik bomba az ortodox Szent Miklósnak felszentelt temploma két melléképületét semmisített meg, valamint kitörte a hittanterem és a keresztelő kápolna ablakait. A másik bomba az adventista templom ablakait kitörte. A 2000. december 31-i robbanásokat csak percek választottak el, és nem követeltek emberáldozatot. – Ashabádban, a türkmén fővárosban még 1999 novemberében a kormány rendeletére lebontották az egyetlen adventista templomot. Egy római katolikus pap megállt a templom romhalmánál, küszködve könnyeivel. Felvett egy követ, hogy hazavigye lakásába, és megőrizze mind addig, amíg egyházközsége meg nem kapja az engedélyt a templomépítéshez. „Ez a kő lesz új templomunk alapköve,” fogadta. (ANN)
Február 10-én ökumenikus szertartás keretében tisztelték Sarat Kamal Sammaddart, az ismert bengáli adventista írót és papot, munkássága elismeréseként a muzulmánok és keresztények közti barátság és megértés érdekében. A Dhakai Egyetem filozófiatanára, dr. Anisussaman professzor a 83 éves Sammaddart „ihletett írónak és lelki szónoknak” nevezte. Anisussaman hitvalló mozlim létére úgy vélekedett, hogy Sammaddar személyében sűrűsödik „a mélységes megértés és éléslátás a Biblia mondanivalója illetőleg, valamint a hittudományok ritka fokozata. Nem tudom, hogyan hangzik ez más közösségek részére, de iszlám hagyományunk szerint azt mondanám, hogy ő a Biblia háfiza, vagyis egy olyan ember, aki gyakorlatilag elsajátította az egész Bibliát.” A szertartáson Banglades Keresztény Egyházai Nemzeti Tanácsa érdemérmét adta Sammaddarnak, méltatva életművét íróként, emberbarátként, vállalkozóként, jótevőként és tanárként. A kitüntetett egyebek közt számos tanulmányt és 12 könyvet írt a keresztény és a muzulmán hitről. Utolsó művének címe „Tanulságok a Koránból és a Szentírásból”. (Siegfried G Mayr / ANN)
Vesztegel nálam több tábori meghívó. Itt nem közlöm őket, csak
e-mailben, és külön kérésre. Köszönet Szegi önkormányzatának kenuink tárolásáért
és a kedves segítségért! Köszönöm minden kTeam-es
társvállalkozómnak az értékes közreműködését! Köszöntelek testvérem, aki
imáiddal átsegítettél kis körünket és a követet a hullámvölgyen!
|
|